Röviden: Esélyegyenlőségről szóló stratégiai meghallgatáson voltam és a sokrétű kihívásra a női munkavállalókkal kapcsolatban 2 dolgot emeltek ki: a kormányok szerepét a példamutatásban, szankciókban  és a kvóta szükségességét. A beszámolómban leírom a területeket, amikről szó volt, a megoldási javaslatokat, néhány képviselő hozzászólását, kiegészítését. Nagyon érdekes volt, sok minden fájdalmasan ismerős a hallottakból.

Maria Noichl kezdeményezése:  EU stratégia a nők és férfiak közti egyenlőségre 2015 után

Problémakörök/felvetések:

Először a meglátásokat írom le 7 pontban a jelentéstevőtől, majd néhány reakciót a jelenlévő politikusoktól.

1.      Demográfia: válság van Európában a családok szerkezete miatt, ez hatással van a munkaerő piacra, mert a társadalom szerkezete is változik ezáltal. Ebbe minden beletartozik, ami nem "klasszikus" anya-apa-gyerek(ek). Erre a piacnak reagálnia kéne.

2.      Egyre kevesebb aktív munkavállaló van Európában, a számuk rohamosan csökken. A kontinens öregszik.

3.      Az alulreprezentált társadalmi csoportokat be kell venni a munkaerőpiacra. Ez jelenti a nőket is. A női és férfi munkavállalók között az EU-ban 10% a különbség, ami hihetetlenül sok. A cél 2020-ra a 75%-os foglalkoztatottság.

4.      A nők az oktatásban és a foglalkoztatottságban: nem az a probléma, hogy a nők nem képzettek, hanem az, hogy nem veszik fel őket dolgozni. Az, hogy pénzbe kerül az oktatás, majd "nem térül meg", ugyanis nem veszik fel a nőket azokba a pozíciókba, amely területeken tanultak. Ez elszórt pénz, s ez a típusú pazarlás mérhető pü-ileg is.

5.      Ismét előkerült a méltánytalan elosztása az otthoni munkának, a közös tehervállalásnak a családban aszimmetrikus. Ezt kifejezetten segítő szolgáltatásokkal lehet segíteni: gyermekmegőrzés, gyermekgondozás (bölcsi, óvoda), idősek gondozása, ezek mind olyan területek, amelyek erőteljesen befolyásolják a szakmai életet. A nők csinálják leginkább ezeket a munkákat, s az ő karrierjük rovására megy. Ehhez kapcsolódik egy nagyon fontos pont: a nők elszegényedése. A bérkülönbségek később a nyugdíjkülönbségben is megjelennek, halmozottan. Ez akár 35%-os különbség lehet egy férfi és egy nő nyugdíja között. Tehát az idős nők halmozottan szegénységnek vannak kitéve. Így erősíteni kell, hogy a szegénységnek van egy nagyon erős nemi aspektusa is.

6.      Átláthatóság munkaerőfelvétel során. Ugye itt azokról a kérdésekről van szó, amit nem szabadna feltenni a nőknek, pl. a gyerekvállalásról, hogy mikor stb. Továbbá fel kell venni a nőket dolgozni, s ki kell használni azokat a potenciálokat, amivel ők rendelkeznek, pl. vállalatvezetői posztra is.

7.      A kutatások azt is igazolják, hogy a be nem jelentett munkavállalás (=fekete munka) is főleg a nőket érinti, szükséges ösztönözni a munkaadókat, hogy bejelentsék az alkalmazottakat.

Összegezve: a GDP-re pozitív hatással lenne az egyenlőség, megjelenne mind a nyugdíjak, bérek, oktatás terén. 

Milyen megoldásokat, szankciókat javasol ez a tanulmány:

Először is a kvótát. Minden kutatás arra mutat, hogy hiába a sok tanulás, az igyekezet, egyszerűen hibás a rendszer, nem megy kvóta nélkül. Mert ha menne, akkor már nem itt tartanánk. Szó nincs arról, hogy a nők nem kompetensek, nem képzettek. Egyszerűen nem kapnak lehetőséget, ha mégis, nem akkora számban, mint a férfiak. Igen, csak azért, mert nők,  a társadalmi koncepció beskatulyázza őket. Másodszor pedig hatalmas hatékonysággal bírna a közbeszerzés területén az ilyen fokú érvényesítés, ha a kiírások szociális záradékot tartalmaznának, pl.:

·         csak társadalmi szövetkezet indulhatnának a pályázatokon vagy szociális szövetkezetek.

·         1% fogyatékos emberek alkalmazása, hogy indulhasson bárki a tenderen.

Harmadszor a közpénz elköltésénél: muszáj a támogatásokat növelni, s nem folyamatosan csökkenteni, mert szükséges az esélyegyenlőség teljesítéséhez. Nem lesz magától hirtelen esélyegyenlőség semmitől sem.

Pl. kizárni olyan cégek jelentkezését közbeszerzésekre, akik nem teljesítenek feltételeket. Pl. ellenőrizni, hogy ugyanolyan pozícióban dolgozó nőket és férfiakat ugyanolyan bérrel jutalmaznak-e.

Hihetetlenül fontos eszköz van a kormányok kezében ahhoz, hogy kötelezzék a munkaadókat, hogy igazságosabb munkaerőpiac alakuljon ki. S ez alól a kormány sem lehet kivétel példamutatásával, előírásai teljesítésével.

Hozzászólások:

Ezek után jöttek a hozzászólások, kizárólag női képviselőktől, egy pár dolgot emelek ki:

Francia képviselő: tipikus a franciáktól az eszmék hangsúlyozása a kezdetkor: muszáj ennél a témánál a szociális igazságszolgáltatást kiemelni. Továbbá szükség van minőségi munkahelyekre a nők számára, nem csak munkára. S még azt ajánlotta, hogy a GYES/GYED ajánlás legyen központilag meghatározva, mert nincs még normatíva ez ügyben az EU-ban. Nem lesz gyerek, ha nem védik meg a terhes/szülő nőket, s szükség van jogszabályra. Hangsúlyozta, hogy nem a költség a baj a nőkkel, nem a kompetencia, mert a fizetést mindegy, hogy kinek fizetik ki, minden megvan a nőkben, elengedhetetlen a kvóta, egyszerűen kell.

Aztán még az otthon végzett munkáról volt szó, hogy azért nem jár juttatás, semmilyen támogatás, sem az állami gyerekgondozás nem létezik. Végül a felelősségteljes szabadságról beszélt, hogy a férfiaknak egyenlő értékűvé kell tenni, ha születik egy gyerek, s ugyanúgy engedni, hogy hetekre otthon legyen. Ezt a politikai felelősséget a képviselő a közszolgáltatásban látja.

Német képviselő: otthoni adózási rendszer, s társadalmi rendszer is elősegíti az egyenlőtlenségeket, így a probléma sokkal mélyebb, mint gondolnánk. Ő tovább lépett a munkahelyi zaklatás irányába, s még a transzfóbiáról is ejtett egy pár szót, ami a nemek identitásához kapcsolódik, ez már a többszörösen hátrányos helyzetű kategória, amely még kevésbé kerül megvitatásra.
Spanyol képviselő: kiemelte, hogy náluk szintén kőkeményen belemászik a munkáltató a nők magánéletébe, s beavatkoznak a magánügyekbe. Továbbá a válság még inkább a nőket sújtotta, ők vesztették el az állásukat nagyobb számban, s előbb, mint a férfiak, s az otthoni munkák ellátásával szintén a nemfizetett munka a nők feladata, így ő úgy látja egyre nagyobb az egyenlőtlenség, nem csökken, rossz a tendencia.
Másik francia képviselő: kihangsúlyozta, hogy nagyon sok probléma egyszerűen mentalitás kérdése. Készítettek közvélemény kutatást Franciaországban a következő kérdéssel: Részesüljenek a férfiak munkahelyi előnyökben a nőkkel szemben? A válaszadók 63%-a mondta, hogy igen, s köztük nők is! Tehát mindannyiunk hozzáállásán kell változtatni. A karrierek egyenlőtlensége ellen is fel kell lépni, ugyanis a felvételi feltételek egy munkahelyen nem egyelőek nők és férfiak számára. Újabb kutatás: a nőknél első sorban a „rendelkezésre áll-e” a legfontosabb, míg csak 7. a kompetencia, míg a férfiaknál fordítva: 1. a kompetencia, s 7. a rendelkezésre állás. Ezek nagy akadályok, amiket le kell győzni.
Továbbá kihangsúlyozta, hogy harmonizálni kell a szülési szabadságokat 16-18 hétre, amihez az összes frakció összefogására szükség van. S ő is megerősítette a kvóta szükségességét mondván, hogy 10 éve ellene volt, de a saját tapasztalata is az, hogy egyszerűen sosem érik el a nők a céljukat, ha nem kapnak esélyt, s kell a kvóta, máshogyan nem megy.
S végül azt is hozzátette, hogy lehet, hogy nem kéne szülési szabadságnak hívni, azt az időt, ami egyáltalán nem szabadsággal telik, hanem kőkemény munkával, nem pihenéssel, hanem feladattal. A szó is csalóka, s nem tükrözi az eltöltött időt, hiszen nem láblógatás történik.
Lengyel konzervatív képviselő: a gazdasági növekedést súlyosan befolyásolják a női sztereotípiák, s a hierarchia aljáról mindig nagyobb a kockázat egy nőt választani „a fejekben”.
Több képviselő mondta, hogy ebben a rendszerben nagyon sokan mondanak le az anyaságról egyszerűen a hiányzó támogatás (nemcsak anyagi, hanem gondolati, társadalmi értelemben is) miatt, s ez tragédia. S ha valaki, csak a számoknak akar hinni, akkor ott is megmutatkozik ez a hiány.
Végül a jelenlevő Európai Bizottságból érkező képviselő is megszólalt: a nők gazdasági függetlenségén van a hangsúly, jelenleg erős a függőségi viszony és ez a rendszer miatt van.

Besenyei Eszter, Brüsszel

Aláírásokat gyűjt az LMP annak érdekében hogy több nő kerülhessen be a parlamentbe – jelentette be Szél Bernadett, a párt társelnöke szombati budapesti sajtótájékoztatóján.

A politika a rendszerváltás óta adós a magyar nőknek – szögezte le Szél Bernadett, kifejtve: nincs esélyegyenlőség sem a munka sem a magánélet területén, a politikusok többsége még mindig természetesnek veszi és nem lép fel az ellen, hogy a nők “többszörös terhet” cipelnek. Holott a társadalom már világosan jelezte, hogy ezt a fajta gondolkodást nem fogadják el az emberek – mondta a politikus.
Kiemelte, hogy ez nemcsak a nők ügye, hanem a demokrácia, a férfiak ügye is, a nők érdemi részvétele nélkül nem lehet “megújuló országot” létrehozni. Az LMP ezért a nemzetközi nőnap alkalmából ismételten kiáll azért, hogy nemi kvótát alkalmazzanak a parlamentben.
A párt petícióját elsőként Szél Bernadett, majd a párt női képviselőjelöltjei írták alá szombaton a Képviselő Irodaház előtt tartott sajtótájékoztatón. A Facebookon is elindítják akciójukat, emellett a következő hetekben kint lesznek a standokon is. Már nemcsak azért gyűjtik az aláírásokat, hogy Magyarország kiszálljon a paksi szerződésből, hanem a nők ügyéért is – mondta Szél Bernadett. Hozzáette: az LMP azt kéri, aki fontosnak tartja, hogy megváltozzon ez a “szégyenletes helyzet Magyarországon”, írja alá petíciójukat, hogy több nő kerülhessen a parlamentbe.
Az LMP társelnöke azt mondta: nemrég egy kutatásban megállapították, hogy spontán említésben a magyar nők az LMP-t tartják a nők pártjának. Az LMP megalakulása óta használja a nemi kvótát, ők hozták létre a magyar parlament első női többségű frakcióját, és a 2014-es választásokra is pártjuk indítja a legtöbb női jelöltet, ráadásul “cipzáros kvótát” alkalmaznak, vagyis két azonos nemű után egy ellenkező nemű jelölt következik. Az LMP tízes listáján a második, az ötödik és a nyolcadik helyen is nő áll – ismertette Szél Bernadett.

Nem, nem azért, mert a FIDESZ politikája kizárólag arról szól, hogy kiszolgálja az oligarcháit. Nem azért, mert tönkretették az oktatást, mert lebontották a demokratikus intézményrendszert, mert félelemben tartják azokat az embereket, akik esetleg nem értenek egyet velük. Nem azért, mert kisemmizték a földjeiket művelő, vagy állattartó gazdákat, vagy épp a 21 éve ökológiai gazdálkodást folytató Kishantost, vagy mert stadionokat építenek iskolák és kórházak helyett. Nem azért, mert a kormányzásuk oda vezetett, hogy hatalmas szakadék tátong a szegények és a gazdagok között és hogy emberek százezrei kerülnek egyre kilátástalanabb helyzetbe, hogy fiatalok és nem csak fiatalok százezrei menekülnek el az országból. Nehéz ezt leírni, de Paks2-vel sem az a legnagyobb gond, hogy beláthatatlan időre kiszolgáltatottá tesz bennünket. Ha "csak" ennyi lenne az Orbán kormány bűne, akkor talán még valóban elég lenne egy kormányváltás és talán még bízhatnánk is abban, hogy a baloldali összefogás majd másképp csinálja. (Bár nem tudom, kinek mi adhat okot erre az optimizmusra.)

Zagyva Gabriella írása

„A fenntarthatóság felé való átmenet végén egy olyan harmonikus, értékkövető és értékőrző magyar társadalom sejlik fel, melyben a boldogulás alapja - az anyagi értékek mellett - az értékteremtő munka, az egészség, a tudás, az erkölcs (mely többek között hiten, bizalmon és tiszteleten alapul), valamint a családi, közösségi és a nemzeti összetartozás, továbbá a globális felelősségvállalás."

Zagyva Gabriella írása

Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos maga sincs tisztában azzal, hogy az új, "családbarát" Munka törvénykönyve szerint már rendes felmondással is megszüntethető a kisgyerekes szülő munkaviszonya, ha a gyermeke 3 éves kora előtt megy vissza dolgozni. A gyed extra igénybevételétől a bölcsődei férőhelyhiány mellett az is visszatarthatja a szülőket, hogy ha a gyed mellett munkába állnak, könnyen kirúghatják őket.

Január 24-én tartottuk újpesti lakossági fórumunkat, melynek központi kérdése az volt, lehet-e nő Magyarország miniszterelnöke? Az eseményen részt vett Szél Bernadett, az LMP társelnöke és Rákosi Judit újpesti képviselőjelöltünk is. Abban a kérdésben szinte mindenki egyetértett, hogy igen lehet! Így az újabb felmerülő kérdés az, hogy mikor lehet hazánknak női miniszterelnöke?

„A célunk, hogy a magyar állampolgártok érdekeit képviseljük a következő parlamentben is. Mi választási lehetőséget kínálunk azoknak az embereknek, akik nem kívánnak az oligarchák fogságában tengődő pártokra szavazni. Minden megteszünk, hogy ezeket az embereket lelkiismeretesen és hitelesen képviseljük. Azok az emberek, akik most az LMP színeiben mérettetik meg magukat a választásokon képesek arra, hogy új gondolatokat, új szemléletet hozzanak be közösségeink életébe."- Szél Bernadett a 180 perc vendége volt.

Most, hogy forronganak a kedélyek az atomenergia körül, beszéljünk egy kicsit arról, hogy mit tehetünk mi, saját háztartásunkban, saját hatáskörünkben azért, hogy ne legyen szükség Paks II-re.

Néhány olyan praktikát szeretnék megosztani veletek, melyeket én használok, amik nekem beváltak. Nyilván nem tudja ezeket mindenki egy az egyben átvenni, hiszen mások az életkörülményeink, a lehetőségeink, az igényeink. De talán gondolatébresztőnek jók lehetnek.